Mindig is tudtam, hogy író akarok lenni, de soha nem gondoltam arra, hogy ez egy tényleges karrier. Felnőttként ez körülbelül annyira tűnt valószínűnek, mint az, hogy balerina vagy űrhajós leszek. De itt a titok: az írás és a publikálás két nagyon különböző dolog. És mindig is tudtam, hogy írni fogok, mert ez volt az, amit igazán szerettem csinálni. De még mindig elképesztő számomra, hogy a munkámat kiadták, és hogy vannak emberek, akik olvassák. Szóval nagyon-nagyon szerencsésnek érzem magam.

Van egy nagyszerű idézet E.L. Doctorow-tól: „Regényt írni olyan, mint éjjel autót vezetni. Csak a fényszórókig látsz, de az egész utat így is megteheted.” Ez tökéletesen összefoglalja az én írási folyamatomat. Nem vagyok tervező vagy vázlatíró, de mindig van egy halvány elképzelésem arról, hogy merre tartok, és általában a következő fejezetig látok. Mégis, rengeteg sötétség van előttem, és ahogy egyre mélyebbre írok egy-egy könyvben, mindig csak abban reménykedem, hogy a fényszórók elégségesek lesznek ahhoz, hogy hazaérjek.

Vannak bizonyos napok az életben, amelyek jobban megragadnak, mint mások, és amikor visszagondolok arra az éjszakára, mielőtt elmentem a főiskolára, mindig megragad, hogy – még ennyi évvel később is – még mindig olyan élénken él bennem. Meg akartam próbálni megörökíteni azt az utolsó tizenkét órát: az izgalmat, a szívfájdalmat és az érzelmeket. A legtöbb könyvem egy nagy helló, de ez az egy nagy búcsú.

Az íróknak szóló tanácsaim mindig nagyon egyszerűen hangzanak, de igazak: a legjobb dolog, amit tehetsz, hogy sokat olvasol és sokat írsz. Minél többet olvasol, annál jobban megérted, hogyan működik egy regény, és annál több példát találsz igazán nagyszerű regényekre. És az egyetlen módja annak, hogy kiderítsd, hogy te magad is tudsz-e regényt írni, ha valóban leülsz, és megpróbálsz írni egyet. Ne félj a kudarctól, mert még a kudarc is hasznos lehet, ha írásról van szó. Minden egyes szó, minden egyes mondat, minden egyes fejezet – mindez csak arra szolgál, hogy eljuss a következő szóhoz, mondathoz vagy fejezethez, amelyről kiderülhet, hogy az lesz az, ami működik. Szóval csak azt írd meg, ami a legszenvedélyesebben érdekel, és ne aggódj a többi miatt. Az írás mindig is hitbeli ugrás lesz, és ez nem könnyű dolog; mindig lesznek kritikusok, elutasítók és ellenzők. Mindössze annyit tehetsz, hogy arra a részre koncentrálsz, amit irányíthatsz, vagyis magukra a szavakra. Tedd azokat a lehető legjobbá.