Amikor Dav Pilkey gyerek volt, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart és diszlexiát diagnosztizáltak nála. Annyiszor megzavarta az órákat, hogy a tanárai naponta kiültették a folyosóra. Szerencsére Dav imádott rajzolni és történeteket kitalálni, így azzal töltötte az idejét a folyosón, hogy megalkotta eredeti képregényeit – méghozzá Dog Man és Alsógatyás Kapitány legelső kalandjait. A fősulin Dav megismert egy tanárt, aki arra biztatta, hogy írjon és illusztráljon. 1986-ban megnyert egy országos versenyt, így kiadták a legelső könyvét, a World War Wont. Sok mást is írt még, mielőtt 1998-ban megnyerte a California Young Reader Medal-díjat a Dog Breath című művéért, amit 1994-ben adtak ki, 1997-ben pedig neki ítélték a Caldecott Honort a The Paperboy című képeskönyvéért. 2002-ben jelent meg a The Adventures of Super Diaper Baby, Dav első gyerekeknek szóló teljes képregénye, ami USA Today és New York Times bestsellerré is vált.
Azóta több mint egy tucat teljes képregényt adott ki gyerekek számára, többek között a bestseller Dog Man és Cat Kid Comic Club sorozatokat. A történetei félig-meddig önéletrajzok is, és olyan univerzális témákat ünnepelnek, mint a barátság, a tolerancia, valamint a jószívűek győzedelmeskedése.
Amikor éppen nem történeteket készít gyerekek számára, Dav imád a feleségével kajakozni az Egyesült Államok északnyugati részén.
Amikor Dav Pilkey gyerek volt, a tanárai rendbontónak, „nehezen kezelhetőnek” nevezték – szerintük komoly szüksége volt egy kis viselkedésbeli gatyába rázásra.
Amikor Dav épp nem elzáráson körmölte a különböző mondatokat, általában a folyosón lehetett megtalálni a kisasztalánál. Ott ülve saját képregényének írásán és rajzolásán dolgozott, aminek főszereplője egy szuperhős volt, bizonyos Alsógatyás Kapitány.